Az engedetlenség olyan fogyatkozás, amely nem akarja a mások igazgatások alá vetni magát. vagy ollyan. alatomban valo maga hittség, a mely nem akarja hogy tanittsak az igazságokra, a melyeket kel tudni. se tanátsot venni az olyan dolgokrol., a melyeket tselekedni kel., se a feddést, a midön a szükséges. se a jora valo intést, a midön attol el távoztanak
Ennél a fogyatkozásnál. már nem lehet az elmében. roszab fogyatkozás.
Mert ha annak okait meg visgállyák, a kevélységtöl vagyon, a mely meg vetteti mind azt, valami másoktol jö; vagy a fejeségtöl. és a ragaszkodástol. a melyel. vannak a magok elméjekhez, vagy az elmének álhatatlanságátol,. a mely semmire nem figyelmezvén. meg veti a leg szükségeseb dolgokot is.
Ha meg visgállyuk hogy mik követik az engedetlenséget, abizonyos. hogy az egyedül. minden rosz erkölcsökben vetheti az ifiakot. mert a meg jóbbitásra valo modot el veszi, mivel hogy tselekedhetik ajót. ha azt nem akarják üsmérni, hogy lehet meg jobbitani a maga fogyatkozásit, hogy ha azokrol meg nem feddik, a mely beteg meg nem akarja üsmérni nyavalyályát., és az orvoságokot. el veti [el-veti], a nem remélheti meg gyógyulását.
Ugyan ezért is az szent irásban, fö képen a példa beszédekben, a hol leg inkáb oktattya az ifiakot, beszél leg többet ezen rosz erkölcs ellen, a mely leg nagyob akadálya üdveségeknek, intvén öket arra hogy örömest bé vegyék. az oktatásokot. tanátsokot. és az feddéseket.
Az oktatásokrol azt mondgya. hogy a. hamisnak szive gonoszt keres., és az igaz sziv tudományt keres.
A tanácsrol azt mondgya hogy A bolond uta igaz az ö szemei elöt. aki pedig bölcs. enged atanácsnak A ki szivében bizik bolond az, aki pedig bölcsen jár. meg szabadul Halgasd
(IV. Az Ifjak Kalauza: 149)